A megnövekedett energiaárak okozta gazdasági környezetet nem szükséges bemutatni, az energiakrízis kivétel nélkül minden szektorra hatással van. A vállalatvezetők keresik a megoldást, hogyan csökkenthetik a vállalatok energiafogyasztását. Két szemlélettel vizsgálják a lehetőségeket, megszorítás vagy energetikai fejlesztés. Az energetikai beruházásba fektetett tőke azonban hamarabb megtérül, mint sokan gondolnák.
A modern vállalatvezetés alaptétele a gazdasági változások folyamatos követése, a gyors alkalmazkodás. Ha a döntéshozók az elkövetkezendő hónapokban fizetendő fűtési vagy hűtési költségekre szánt forrásokat inkább energetikai beruházásra szánják, az alábbi kedvező lehetőségekkel találják szembe magukat.
Az energiahatékonyság növelése a kulcs
A cégek akár bevételre is szert tehetnek az ipari épületek energiahatékonyságának növelését célzó beruházással az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR). Az Európában már 16 tagállamban sikerrel alkalmazott szisztéma lényege, hogy a gazdasági társaságok olyan beruházást valósítsanak meg, mely igazolt energiamegtakarítást eredményez.
De hogy néz ki ez a folyamat a gyakorlatban? Első lépésként érdemes egy, az EKR-t ismerő és alkalmazó beszállítót bevonni a tervezésbe, aki rendelkezik az EKR-hez szükséges kalkulációval, EKR tapasztalattal, ismeri a megtakarítási lehetőségeket. Meglepő lehet például, hogy míg a napelemek telepítése nem, addig a hagyományos ipari kapuk cseréje gyorsmozgású ipari kapukra energetikai beruházásnak minősül az EKR-ben. A közös munka az energetikai táblázat kitöltésével indul. A beruházó gazdasági társaság ipari épületének energetikai paramétereivel kitöltött kalkuláció azonnal megmutatja a megtakarítási lehetőséget. A vállalatok bevételre tehetnek szert az energetikai beruházással megtakarított GJ-ok értékesítésével, továbbá alanyi jogon igénybe vehetik a TAO-kötelezettség csökkentését is. A beruházás megtérülése hónapokban mérhető, a közepes fejlesztések esetén akár azonnali megtérüléssel lehet számolni, több ipari kapu cseréjével pedig a beruházást meghaladó bevétele keletkezik a beruházónak.
A legnagyobb előny a hosszú távon megtakarított fűtési költség
Az ipari épületek esetén az ipari kapuk hőátbocsátási tényezője, nyitási sebessége és a vállalat logisztikai folyamatai együttesen befolyásolják az épület fűtési energiaszükségletét. Az ipari kapuk rekonstrukciójával az ipari épületek energiahatékonysága nő. A korszerű, hőszigetelt ipari kapuk alacsony hőátbocsátási tényezője meghatározó hatékonyságnövelő tényező, ugyanakkor meglepően magas megtakarítás köszönhető a gyorsmozgású kapuk nyitási sebességének. A modern gyorsmozgású ipari kapuk nagy nyitási és zárási sebessége miatt csökken a külső és belső tér között a légcsere. A hagyományos ipari kapuk gyakran a teljes rakodási folyamat alatt nyitva vannak. Ez azonban rendkívül pazarló megoldás – ne fűtse az udvart! Az energiahatékony gyorsmozgású kapuk nyitási sebessége akár 2m/s, a logisztikai folyamatok lassítása nélkül rendkivül gyorsan nyitnak-zárnak, ezzel nagymértékben csökkentik az épület fűtési költségét. Az energetikai beruházás a rövid megtérülés után sok éven át biztosítja az alacsony fűtési költségeket, mely megtakarítás a gazdasági társaságnál marad.
Egy autóipari beszállító már váltott: így valósult meg a projekt
A vállalat által használt ipari épület több mint 200 000 m2 alapterületű, a fűtésrendszere pedig gázüzemű és 80 db ipari kapuval rendelkezik. A vállalati logisztika nagy targoncaforgalommal működik.
A fejlesztés indulásakor az alábbi paraméterek jellemezték a cég logisztikai folyamatait.
Jellemzően az összes ipari kapu közül 3 db hagyományos szekcionált kapun történt a logisztikai folyamatok 40%-a. A gyors, akadálytalan rakodás bonyolítása érdekében naponta minimum 40 alkalommal, minimum 10 percig folyamatosan nyitva voltak a gyakori használatban lévő ipari kapuk.
Az épület műszaki jellemzőinek vizsgálatával, úgy mint a kapun megvalósuló légcsere mérésével, a fűtési rendszer COP-teljesítményadatainak felhasználásával és az elvárt hőmérséklet figyelembevételével a számított energiaveszteség ennél az épületnél közel 330 000 Kwh/év volt.
Az alábbi diagram azt szemlélteti, hogy az energetikai fejlesztés során üzembe helyezett hőszigetelt, hőhídmentes gyorsmozgású kapukkal az energiamegtakarítás több mint 1000 GJ/év, a beruházás megtérülése pedig 16 hónap.
A mai energiaárakkal modellezett energiamegtakarítás ennél az energetikai beruházásnál több mint 18 millió Ft/év. A beépített hőszigetelt, hőhídmentes gyorsmozgású kapuknak rendkívül alacsony a karbantartás-szükséglete az elkövetkező években, a karbantartási költségek elenyészőek a fűtési költségmegtakarításhoz képest.
Szempontok a költségcsökkenésen túl
Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az energiahatékonyság növelésével csökken a környezet terhelése. Közhelyszerű tény, hogy az a legzöldebb energia, amit nem kell megtermelni, mert nincs rá szükség. A bemutatott beruházással a vállalat CO2-megtakarítása több mint 60 tCO2 e/év. Ezen felül további mérhető előnyként kell megemlítenünk a munkakörnyezet komfortjának növekedését, valamint a növekvő munkateljesítményt is.
Az energiahatékonyság növelése stratégiai kérdés az ipar, a kereskedelem és a logisztika szereplői számára. Az ipari csarnokok és logisztikai épületek tudatos energetikai tervezése, a jól megválasztott külső és belső ipari gyorsmozgású kapuk hozzájárulnak a fűtési/hűtési költségek és a környezetterhelés csökkentéséhez, a vállalati teljesítmény növeléséhez.
